2025. március 12.

Annak érdekében, hogy a vállalatok pozitív társadalmi hatást érjenek el az önkéntesség által, úgy kell meg kell tervezniük vállalati önkéntes programjaikat, hogy maximalizálni tudják dolgozóik részvételét.

A vállalatok kínálhatnak önkéntes munkaként „hagyományosabb” programokat, (például egy óvoda kifestése), amelyekben nem használják fel dolgozóik speciális készségeit és úgynevezett „készségalapú önkéntességet” (például marketingszakértők támogatják a nonprofit szervezetet egy új marketingkampány kidolgozásában)

A hagyományos és a készségalapú vállalati önkéntesség

Az elmúlt években a készségalapú önkéntesség, amelyben az alkalmazottak szakmai készségeiket egy nonprofit vagy jótékonysági szervezet támogatására fordítják, egyre népszerűbbé vált. E tendencia mögött több ok is állhat:

  • Egyrészt a vállalatnak a készségalapú önkéntesség „olcsóbb” megoldásnak tűnik, mint a csoportos önkéntességi projektek megvalósítása, hiszen nincsenek addicionális költségek, „csak” a dolgozó számára biztosított munkaidő kedvezmény.
  • A készségalapú önkéntesség jobban illeszkedhet a dolgozók egyéni időbeosztásához és kevésbé érzik a csoportnyomást és a csoport elvárásoknak való megfelelést.
  • A készségalapú önkéntesség HR szempontból sem elhanyagolható, hiszen több kutatás is kimutatta, hogy az önkéntesség során megtapasztalt készségek (lásd erről legutóbbi kivállalati esettanulmányunkat is) vállalati szinten is kamatoztathatók.
  • Végezetül számos vizsgálat utal arra, hogy az Y és Z generációs munkavállalók nagyobb valószínűséggel maradnak egy vállalatnál, ha célt éreznek munkahelyükön. A készségalapú vállalati önkéntesség az egyik ilyen megtartó erő lehet.

Tekintettel az önkéntes programok sokféleségére, a tisztán hagyományos és a készségalapú önkéntességig az átmenet folyamatos és számos szimultán megoldást is magában rejthet.

 

A hagyományos vállalati önkéntesség tipikus formája az önkéntes napok, amelyek során a dolgozók csoportokban egy vagy több napig, általában fizikai munkájukkal támogatják a civil-nonprofit szervezeteket.

A mikroönkéntesség rövid távú önkéntes munka, amelynek során egy konkrét probléma megoldásában segítenek a vállalati dolgozók a civil-nonprofit szervezetnek (brainstorming, javaslat, megoldás egy konkrét probléma esetén).

Mentorálás (online), ami lehet szemtől szembeni vagy kiscsoportos, amikor is az vállalati önkéntes mentorok munkaasztalotokat és szakmai ismereteiket adnak át például hátrányos helyzetű fiataloknak.

Tudás-transzfer, amikor a vállalati önkéntesek konkrét tudást adnak át, mint például digitális ismeretek megosztása (a honlapkezeléstől a könyvelésig) a civil-nonprofit szervezetek szakembereinek.

ProBono, az önkéntesek tudásukat és képességeiket a civil-nonprofit szervezetek hosszú távú projektjeikben hasznosítják

A dolgozói autonómia és az értelemalkotás ösztönző szerepe

A vállalati önkéntes programok eltérhetnek abban a tekintetben, hogy az alkalmazottak milyen szintű autonómiával rendelkeznek az önkéntes tapasztalat megteremtéséhez.

A vállalati önkéntesség kontextusában az autonómia két különböző úton valósítható meg. Először is, az alkalmazottak aktívan részt vehetnek az önkéntes program tervezési folyamatában (például önkéntes tevékenységek javaslatával vagy a nonprofit szervezetekkel való partnerség kialakításával). Másodszor, az önkéntesek aktívan közösen hozhatják létre az önkéntes tevékenységet (például az adott tevékenységek végrehajtásának módjának eldöntésével)

Több kutatás kimutatta, hogy az egyének folyamatosan megpróbálnák értelmet adni az általuk szerzett élményeknek, cselekedeteiknek és a környezetükben lezajlott jeleknek, eseményeknek. Ezt a folyamatot értelemalkotásnak nevezik. Az önkéntesség kontextusába áthelyezve ez azt jelenti, hogy a munkavállalók az önkéntes programról rendelkezésre álló információkat használják fel az ilyen programban való részvétel lehetséges pozitív eredményeinek értékelésére. Pontosabban, amikor dolgozók elhatározzák, hogy részt vesznek egy önkéntes programban, figyelembe veszik önkéntes tevékenységük lehetséges hatását.

A hagyományos és a készségalapú önkéntességi programok összehasonlításakor egyre több szakember és kutató emeli ki, hogy a speciális szakmai készségek felhasználásával a készségalapú önkéntesek nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a támogatott nonprofit és jótékonysági szervezetekhez, mint a hagyományos önkéntesek.

A dolgozók részvételének maximalizálása – 6 szempont

  1. A vállalati önkéntes programokat átgondoltan kell megtervezni és kommunikálni, hogy az alkalmazottak részvétele és az önkéntes tevékenységek tervezett pozitív hatásai a munka érzékelt értelmességére és más üzleti eredményekre maximalizálódjanak.
  2. Olyan önkéntes programok kell kidolgozni, amelyek megfelelnek a vállalat fő kompetenciáinak.
  3. A munkavállalóknak olyan önkéntes lehetőségeket érdemes felkínálni, amelyben szakmai képességeiket valódi társadalmi hatás elérésére használhatják.
  4. A munkavállalók aktív bevonása nemcsak az önkéntes tapasztalatszerzésbe szükséges, hanem az önkéntes programok kialakításába is.
  5. Egyértelmű keretfeltételeket kell felállítani az önkéntes programoknál, amelyek biztosítják az összhangot az általános vállalati céllal.
  6. Fontos a potenciális vállalati önkénteseknek elmagyarázni mind tevékenységük, mind pedig a program társadalmi hatást, de a munkavállalók személyes előnyeit is.