Ismertetés. Az alábbiakban a Benevity legfrissebb, 2024-es CSR riportjának eredményeit ismertetjük, amelyben 500 felsővezetőt kérdeztek meg az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. A kutatás célja az volt, hogy felmérjék a vezetők CSR-befektetések iránti elkötelezettségét a belső szervezeti nyomás, a külső és más üzleti kihívások közepette.
A CSR befektetések nem csökkenek, hanem nőnek, de…
A felmérés eredményei szerint az ESG megjelenésével a CSR befektetések – minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – a megkérdezett vállalatvezetők többségének véleménye szerint a következő években, nem csökkeni, hanem nőni fognak.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szervezetük CSR-költségvetésére rálátó felsővezetők huszonnégy százaléka azt tervezte, hogy a következő 12 hónapban „csak” fenntartja vagy csökkenti a CSR-kezdeményezésekbe történő befektetéseket. E vezetők közel fele (48 százaléka) az ESG-kötelezettségvállalások nyilvános ellenőrzését jelölte meg fő okként.
A felmérés eredményei arra is rámutattak, hogy azok a vezetők, akik nincsenek tisztában a CSR üzleti értékével, óvatosabbak a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén történő befektetésekbe. A CSR-befektetések fenntartásának vagy csökkentésének másik két fő mozgatórugója a CSR beruházások/költségek közvetlen megtérülésének hiánya (45 százalék), valamint a többi vezető bevonásának hiánya (41 százalék) volt.
A munkavállalói önkéntesség fejlesztése továbbra is az egyik jelzett prioritás
A felsővezetők valamivel több, mint a fele a következő évben a CSR költségeket a munkavállalói erőforráscsoportok (Employee Resource Groups-ERG), 44 százalékuk a munkavállalói önkéntesség (Employee Volunteering – EV) és kétötödük pedig az AI etikus üzleti gyakorlatának kialakítására kívánja fordítani.
A vállalatok többsége folytatja tehát megkezdett társadalmilag felelős tevékenységét, és növeli a munkavállalói elkötelezettségi kezdeményezések támogatását, amelyek elősegítik a munkavállalók vállalati kapcsolódását és kötődését.
Az „érdekeltség” motivációja nem változott: a CSR az üzleti célok elérésének egyik módja
Az elmúlt években a CSR fontos szerepet játszott abban, hogy segítse a vállalkozásokat közösségeik támogatásában. Ezen programoknál kiemelt szempont volt a méltányosság és az igazságosság elvének érvényesítése. Ugyanakkor a programok megvalósítására hatással volt a gazdasági-pénzügyi válság is. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a CSR üzleti eredményei élesebb fókuszba kerülnek, ugyanis a megkérdezett felsővezetők 43 százaléka mondta azt, hogy szervezetük azért növeli erőforrásait, mert a CSR-kezdeményezésekbe történő befektetések közvetlen üzleti megtérülést eredményeznek.
Mérni, mérni, mérni- avagy a CSR hatékonyságának mérése kritikus fontosságú
A CSR-kezdeményezések tervezése során – az egymással versengő szervezeti prioritások közepette – az egyik legfőbb kihívás, hogy bizonyítsák értéküket más vállalati igényekhez képest. Jól mutatja ezt az alábbi ábra is, amelyek a megkérdezett vezetők szerint a CSR kezdeményezések legfontosabb jelzett kihívásait mutatja be.
Ezt támasztja alá a Benevity egy másik 2024-es jelentése azt jelezte előre, hogy a megkérdezett vállalatvezetők 62 százaléka növelni kívánja a hatás-adatokba, mérésekbe és jelentésekbe történő befektetéseit.
A felmérésben megkérdezett felsővezetők az alábbi mérési módokat említették:
- Átlátható mutatók és jelentések 58%
- Rendszeres belső felülvizsgálatok 53%
- Külső auditok vagy értékelések 50%
- Munkavállalói felmérések 43%
- Teljesítményösztönzők vezetőknek 36%
- Vásárlói felmérések 25%
A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a vállalatok jelenleg számos szempontot alkalmaznak vállalataik CSR-kezdeményezéseinek üzleti és társadalmi hatásának mérésére.
A CSR üzleti hatásának méréséré alkalmazott szempontok
A CSR társadalmi hatásának mérésére alkalmazott szempontok
Mindkét ábra adatai alapján megállapítható, hogy a megbízhatóbb mérési és jelentési mechanizmusok, például a hatásjelentési eszközök, amelyek hasonlóak más szervezeti célok méréséhez, hatékonyabban pozícionálhatják a CSR-beruházások értékét más részlegek költségvetésével és prioritásaival szemben.
