Mit is jelent az ESG-ben az „S”
Az AI szerint: a társadalmi fenntarthatóság – az ESG-ben szereplő S – az emberek és közösségek jogaihoz, jólétéhez és érdekeihez kapcsolódik. Ezek a kérdések magukban foglalják az emberi jogokat, az ellátási láncban érvényes munkaügyi normákat, a gyermek- és kényszermunkát, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, valamint a helyi közösségekkel fenntartott kapcsolatokat.
Az Axidio a massachusettsi Marlborough-ban székelő egy globális ellátási lánc tanácsadó és technológiai cég a következő meghatározást adja: Az „S” betű a társadalmi tényezőket jelenti, ami arra utal, hogy egy vállalat hogyan kezeli a kapcsolatait alkalmazottaival, beszállítóival, ügyfeleivel és a működési területén élő közösségekkel. A mai összekapcsolódó világban egy vállalat társadalmi hatása jelentős következményekkel járhat a hírnevére, az ügyféllojalitására és még a nyereségére is nézve.
Az „S” mérését övező öt téves mítosz és konzekvenciái a CSR-ra nézve
A következőkben azt mutatjuk be egy friss tanulmány alapján, hogy egyrészt az ESG bevezetésével a társadalmi (S) fenntarthatóság mérhetőségének szempontját milyen öt téves mítosz övezi, illetve ennek milyen konzekvenciái vannak a CSR vonatkozásában.
Előljáróban meg kell jegyezni, hogy az ESG dimenziók közül S-re vonatkozó, különböző európai irányelvek – a 2018-as európai szociális pillér és az Európai Bizottság (EB) által 2021 márciusában kiadott kapcsolódó cselekvési terv tartalmazza azt a húsz elvet, amelyek meghatározzák az EB társadalmi dimenzió koncepcióját, és jelzik a hatékonyságuk eléréséhez szükséges intézkedéseket.
Az ESG társadalmi fenntarthatóságával foglalkozó kutatók szerint a következő öt téves mítosz övezi az „S” mérését:
„1) a társadalmi adatok pénzügyi szempontból kevésbé fontosak, mint a környezeti adatok;
2) a társadalmi adatokat túl nehéz mérni;
3) nem állnak rendelkezésre megbízható és összehasonlítható adatok;
4) a szociális dimenziók csak minőségi adatokkal mérhetők;
5) az „S” mutatók integrálása csak a hatásfinanszírozási befektetők számára releváns.”
A CSR vonatkozásában ez úgy jelenik meg például, hogy számos vállalat támogat adománnyal vagy vállalati önkéntességgel olyan közösségi programokat – az oktatás, a szociális ellátás vagy a kultúra terén –, amelyek közvetlenül nem hoznak ESG „nyereséget”, azaz hatásuk csak hosszú távon mérhető. Ezért változtatnak támogatáspolitikájukon és csak azon programoknak adnak prioritást, amelyek például a munkavállalók megtartásához járulnak hozzá vagy a márkaértéket növelik (lásd például a CRM marketing,mint támogatási forma növekvő népszerűségét).