KISKÁTÉ A CSR ÉS AZ ESG ÖSSZEHASONLÍTÁSÁHOZ

Szempont

ESG

Fogalom, eredet

●       a vállalatok önkéntes szerepvállalását hangsúlyozza a társadalmi és környezeti jólét érdekében,

●       az 1990-es évektől globálisan elterjedt

●       a 2000-es években megjelenő keretrendszer, amelyet a pénzügyi szektor hívott életre,

●       az „ESG” kifejezés 2004-ben tűnt fel először (ENSZ: Who Cares Wins jelentés),

●       globális befektetési gyakorlattá vált, a 2020-as évekre jelentős szabályozói támogatással (például: EU CSRD).

Alapvető cél és fókusz

●       önkéntes jellegű hozzájárulás,

●       célja a pozitív hatás növelése és a negatív externáliák csökkentése elsősorban erkölcsi megfontolásból és a jó hírnév érdekében,

●       átfogó, kvalitatív szemlélet: stratégiák és programok összessége, amellyel a cég beépíti az etikus és fenntartható gyakorlatokat a működésébe

●       Mérési és kockázati keret:

●       elsődleges célja a teljesítmény nyomon követése és jelentése konkrét E, S, G mutatók alapján,

●       fókusza adatvezérelt, azt vizsgálja, hogyan teljesít a pillérek mentén,

●       három pillérre építő, kvantitatív szemlélet, az információkat felhasználja a befektetői döntéshozatalban

Kötelező jelleg

●       nincs egységes szabályozás, a gyakorlatok nagy szabadságot élveznek

●       számos országban és különösen az EU-ban kötelező bizonyos méret felett ESG-adatokat közzétenni és standardok szerint jelenteni,

●       kötelező érvényű példák: EU CSRD irányelv, taxonómiák, tőzsdei előírások,

●       külső kényszert is jelent a cégeknek a felelős teljesítményre

Érintett célcsoport

●       célcsoportjai a közösségek, civil társadalom, fogyasztók, munkavállalók – mindazok, akikre a cég hatással van,

●       gyakran a vállalati reputációt építik a nyilvánosság és a vásárlók felé, valamint a dolgozók lojalitását erősítik

●       Elsősorban befektetők és szabályozók: az ESG-információk fő felhasználói abefektetők, pénzügyi elemzőkés hatóságok, akik a cég ESG-mutatóit értékelik a kockázatok és lehetőségek szempontjából,

●       az ESG-jelentések a többi stakeholder számára is nyilvánosak, de a hangsúly a pénzügyi relevancián van

Implemen-táció

●       gyakori elemek: közösségi kezdeményezések, jótékonyság, önkéntesség, dolgozói well-being-programok,

●       a CSR-projektek illeszkednek a cég kulturális értékeihez, de sokszor különálló kezdeményezésként futnak a vállalat alaptevékenységétől elkülönülten.

●       több részleget átfogó, integrált folyamat (pénzügyi, operációs, jogi, megfelelőségi területek),

●       cél, hogy az ESG-szempontok beépüljenek a vállalat üzleti tervébe és kockázatkezelésébe,

●       elvárt elemek: adatgyűjtő rendszerek, mérhető célok kitűzése, folyamatos monitoring, felsővezetői felelősségvállalás,

●       szisztematikusabb, mint a CSR

●       nincs egységes mérce, a jelentések változatosak, cégre szabottak – ez megnehezíti az összehasonlítást,

●       kevés kötött formátum van

●       Adatvezérelt és standardizált

●       a jelentések kvantitatív mutatókon alapulnak, konkrét KPI-ket kell megadni, akár több ezer adatpontot,

●       nemzetközi keretrendszerek (GRI, SASB, IFRS-ESRS stb.) szabják meg a struktúrát,

●       a jelentések összehasonlíthatóak és auditálhatók, az adatok hitelességét sokszor külső auditor is ellenőrzi

Kritikák, gyengeségek

●       szubjektív értékelés, kevés objektív számonkérés,

●        a vállalat szabadon dönt, miről számol be,

●       hiányos külső ellenőrzés: a CSR-jelentéseket ritkán auditálják független szervezetek,

●        eltérés lehet a kommunikáció és a valóság között (attitűd-rés)

●       értékelési inkonzisztencia: a különböző ESG-minősítő ügynökségek eltérő eredményei félrevezetőek lehetnek,

●       túlzott bürokrácia: hosszú kérdőívek, nagyon sok adatpont, ami nem garantálja a valódi fenntarthatósági hatást,

●       politikai viták kereszttüzében is áll (például ESG-ellenes hangok bizonyos piacokon)