Grubits Blanka Zsófia, MA hallgató (Budapesti Corvinus Egyetem Political Economy szak) esettanulmánya a House of Business Kft. társadalmi felelősségvállalásáról, amely Kerékgyártó Edina marketingvezetővel készült interjú alapján készült.
Az írás Dr. Ásványi Katalin egyetemi docens ( Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági menedzsment és környezetgazdaságtan Tanszék) mentorálásával valósult meg
A társadalmi felelősségvállalás egyre több vállalat számára válik valós gyakorlattá a munkahelyi sokszínűség támogatásától, a civil együttműködéseken át, a fenntartható működésig. A House of Business példája azt mutatja, hogy a jótékonyság klasszikus formái, mint az adományozás, hogyan egészíthetők ki tudatos közvetítő szerepvállalással és partnerségen alapuló kezdeményezésekkel. Elég lehet a segítő szándék, néhány elkötelezett ember és egy olyan vállalkozás, amely komolyan gondolja, hogy a profit mellett értéket is lehet és kell is teremteni.
Kis lépések, nagy álmok – a House of Business Magyarországon
A Norvégiában 2010 óta működő cég 2016-ban kezdte meg működését Magyarországon, amikor is Fehér Attila elvállalta a hazai szervezet irányítását. A vállalkozás működési modellje az évek során rugalmas irodaterületek kialakítására épült – „irodahotelként” működnek, azaz bérlőik egyénre szabottan vehetik igénybe a teljes infrastruktúrát. A HOB célja nem csupán az irodák bérbeadása, hanem olyan munkakörnyezet kialakítása, amely egyszerre biztosít magas szakmai színvonalat és emberközpontú működést. A magyarországi működés kezdetben szinte egyszemélyes vállalkozásként indult, a cégvezető partner számos feladatkört látott el egyedül: a recepció működtetésétől a takarításon át az ügyfelekkel való kapcsolattartásig az alapoktól építette fel a hazai jelenlétet. Azóta a cég már öt budapesti helyszínen működik, több mint 10 000 négyzetméteren, közel ötszáz ügyféllel és mintegy húsz fős csapattal. 2018-ban csatlakozott a vállalkozáshoz Kerékgyártó Edina, aki előbb táncművészként, majd művészeti menedzserként, idegenforgalmi és közgazdasági végzettséggel, gazdag szakmai háttérrel lépett be a cég életébe. Az interjúra való felkérésemre már az első megkeresés alkalmával nyitottan és lelkesedéssel reagáltak, ami jól mutatja, hogy számukra nemcsak a társadalmi felelősségvállalás gyakorlati megvalósítása fontos, hanem annak tudatos terjesztése és a róla való párbeszéd is.
Fehér Attila és Kerékgyártó Edina kiemelten fontosnak tartják az ügyfelekkel való folyamatos, személyes kapcsolattartást, valamint azt, hogy rugalmasan reagáljanak a bérlők igényeire. Ez a bizalmi kapcsolat azonban nem csupán üzleti előnyöket hordoz; mint ahogy azt a későbbiekben is látni fogjuk, a társadalmi szerepvállalás során is kulcsszerepet játszik.
Teret adni a jótetteknek
A vállalatnál a jótékonyságban megnyilvánuló társadalmi felelősségvállalás nem egy különálló tevékenység, hanem a napi működés szerves és természetes része. Az első lépések magánemberként történtek, ha volt egy megmaradt bútor, egy használt, de még tökéletesen működő konyhai eszköz, annak igyekeztek új otthont keresni. Egy ilyen alkalommal például egy családhoz került az egyik irodakonyha teljes felszerelése, miután otthonuk egy tűzben szinte teljesen megsemmisült. Ez az odafigyelés mára következetes gyakorlattá vált. A HOB irodáiban szinte semmi nem megy a szemétbe, a vállalat tudatosan odafigyel rá, hogyha egy-egy irodai kellék, pohár vagy informatikai eszköz cserére szorul, a még jó állapotban lévő darabok új otthonra találjanak. A csapat gondoskodik arról, hogy ezek a tárgyak eljussanak oda, ahol valóban szükség van rájuk, azaz rászoruló családokhoz, civil szervezetekhez vagy más közösségekhez. Így alakult ki és mélyült el a kapcsolat a Máltai Szeretetszolgálattal is, amely ma már rendszeresen segít a felajánlások eljuttatásában.
Válsághelyzetekben is a közösségekért közösségként
A COVID-járvány a vállalkozás számára nemcsak kihívást, de megerősítést is hozott. Míg más cégek a részleges vagy teljes bezárás mellett kellett döntsenek, a HOB – minden kockázat ellenére – új helyszínt nyitott a lezárások első hetében. A vállalat működésének egyik alappillére a személyre szabott, rugalmas irodabérlés. A cégek ugyanis akkora területet bérelhetnek, amekkorára szükségük van, és csak annyi ideig, amennyi indokolt. Ez az ügyfélközpontú modell nem a járvány alatt alakult ki, de a válság idején különösen értékessé vált, lehetőséget adott más vállalkozásoknak arra, hogy gazdaságosan és biztonságosan alkalmazkodjanak a folyamatosan változó körülményekhez.
Ez az időszak ugyan költségvetési átszervezést tett szükségessé, de egyben innovációs lehetőséget is jelentett a HOB számára. A válságra adott gyors és rugalmas reakcióik nemcsak a túlélést biztosították, hanem hosszú távon is hozzáadott értékké váltak a működésükben. A válság ellenére a vállalkozás ügyfélkörének körülbelül nyolcvan százaléka megmaradt, a távozó ügyfelek pedig a pandémia okozta gazdasági nehézségek miatt mondták fel az együttműködést.
Az emberi hatások azonban legalább olyan jelentősek voltak, mint a gazdaságiak. Az elszigeteltség, a bizonytalanság, a félelem sokakat érintett. A vezetés ezt felismerve – és nem csupán a munkatársak, hanem az ügyfelek irányába is – az odafigyelést, a kapcsolat fenntartását helyezte előtérbe. Ezzel párhuzamosan a fizikai biztonságról is gondoskodtak: óránkénti fertőtlenítést vezettek be, jelentős összegeket fordítottak megelőzésre, és ennek is köszönhetően a HOB munkatársai közül senki sem fertőződött meg a pandémia első hullámában, amíg a kötelező oltások meg nem jelentek.
2022 tavaszán, az ukrajnai háború kitörése után a cégvezető több családot is személyesen szállított fel a határról. Ideiglenes szállásról, fuvarszervezésről és ételről is gondoskodtak. Nem volt mögötte kampány, sem pályázat – csupán egy gyors döntés és az, hogy ‘ezt meg kell tenni’.
Ugyanilyen természetességgel szerveztek csapatépítő programként szendvicskészítést hajléktalan embereknek is. A 20 munkatársuk közül szinte mindenki részt vett benne – volt, aki ruhát válogatott, más csomagolt, vagy épp kiszállította az adományokat. A részvétel nem volt kötelező, de aki a HOB-nál dolgozik, hamar megtapasztalja: itt valóban számít, hogyan gondolkodunk másokról. Már az állásinterjún kiderül, ki az, aki beleillik ebbe a szemléletbe, és ez később is visszaköszön: a munkatársak hozzáállása, gondolkodásmódja szinte magától értetődően hasonló. Az első napoktól kezdve, a közös munka során gyorsan kirajzolódik, hogy itt nemcsak a feladatok elvégzése fontos, hanem az is, hogyan viszonyulunk másokhoz.
Jótékonysági kezdeményezések és együttműködések
A legtöbb jótékonysági kezdeményezés a cégvezetéstől indul, ők mutatják az irányt, kialakítják a kereteket és biztosítják a lehetőséget, amihez a csapat pedig örömmel csatlakozik. A lényeg az, hogy mindenki hozzátehet valamit, annyit amennyit tud és amennyit szeretne. Van, aki szervez, van, aki fuvaroz, más a logisztikát tartja kézben. Ez az összhang, ez a szemléleti egység az, ami igazán hatékonnyá teszi a működést.
Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a munkatársak is javasolnak egy-egy ötletet, vagy felhívják a figyelmet egy olyan helyzetre, ahol szerintük érdemes lenne segíteni. Így a társadalmi szerepvállalás nemcsak fentről szervezett, hanem időnként alulról jövő kezdeményezésekkel is bővül. Emellett a segítségnyújtás sosem marad visszhang nélkül, folyamatosan érkeznek köszönőlevelek, üzenetek, amelyek megerősítik a csapatot abban, hogy a munkájuk valóban értéket teremt Ezek a visszajelzések megerősítik a csapatot abban, hogy amit tesznek az valódi hatású.
Hídépítés – a partnerek bevonása
A társadalmi felelősségvállalás nem csupán a csapat belső ügyeként jelenik meg. A Budapesti HOB vezetése tudatosan törekszik arra, hogy az irodákban működő vállalkozásokat is bevonják a közös cselekvésbe. A cél az, hogy ne csak egyszeri adományozás történjen, hanem valódi kapcsolat alakuljon ki a bérlők és a támogatott közösségek között – egyfajta híd épüljön a gazdasági szereplők és a társadalmi szükségletek között.
Ennek egyik példája a Re-Formáló Egyesülettel való együttműködés, amely során a cég – ügyfeleit és partnereit is bevonva – rendszeresen támogatja az „Enni adok” ételdoboz-programot. A gyűjtések révén tartós élelmiszer, higiéniai termék és egyéb adomány jut el rászoruló családokhoz. Az ételdobozok bárki számára hozzáférhető, vízhatlan szekrények, amelyekbe adományokat lehet elhelyezni. A rászorulók így közvetlenül hozzáférnek a szükséges adományokhoz, az egyesület önkéntesei pedig naponta ellenőrzik és tisztítják a dobozokat. Aki nem tud személyesen hozzájárulni, online vásárlással is bekapcsolódhat a programba, az áruházláncokon keresztül leadott rendeléseket közvetlenül a dobozhoz juttatják el. Az ételdobozok iskolai osztályok számára örökbe is fogadhatók egy napra, a diákok otthonról hozott élelmiszereikkel járulnak hozzá a kezdeményezéshez.
A HOB itt nemcsak az adakozásban vesz részt, hanem aktívan közvetít is, összeköti a segítő szándékot a valós igényekkel. Látható, hogy a kiterjedt ügyfélkör nemcsak logisztikai, hanem értékközvetítési lehetőséget is jelent. Egy olyan hálózat, amelyen keresztül a társadalmi felelősségvállalás gondolata organikusan terjedhet tovább. A vállalat így nemcsak példát mutat, hanem katalizátorként is működik: ösztönzi, mozgósítja a környezetében lévő szereplőket, hogy ők is részt vegyenek a közös ügyekben.
A cég vezetése igyekszik minden hónapban új lehetőségeket kommunikálni, például gyűjtéseket, támogatandó ügyeket, vagy akár részvételt ösztönző programokat. Rendszeresen tartanak kerekasztal-beszélgetéseket is – a legutóbbi online esemény például a felelős, környezettudatos és fenntartható vállalati működésről szólt, ahol nemcsak inspirációt, hanem gyakorlati példákat is megoszthattak egymással a résztvevők. Az egyik legfontosabb ügy, a fiatal generációk bevonása a munkaerőpiacra. Úgy látják, hogy bennük rejlik a jövő, hiszen kreativitásuk, nyitottságuk, tanulási képességük olyan érték, amelyet érdemes támogatni és bátorítani.
Kerékgyártó Edina szerint az ő generációjának – a vezetők, munkaadók közösségének – különös felelőssége van abban, hogy a fiatalok számára ne csupán munkát, hanem tanulási teret, figyelmet és inspiráló környezetet biztosítsanak. Fontos számukra, hogy ne csak tanítsanak a fiataloknak, hanem azok tanuljanak is tőlük, és ezt a nyitottságot igyekeznek a HOB mindennapi működésébe is beépíteni.
A tapasztalat azt mutatja, hogy sokakat megérint a lehetőség és gyakran éppen onnan érkezik a legnagyobb támogatás, ahonnan a legkevésbé számítanának rá. A gyűjtések – legyen szó élelmiszerről, ruházatról vagy irodai felszerelésről – nem egyszeri kampányként jelennek meg, hanem a mindennapi működés szerves részét képezik.
A HOB szemlélete szerint az év minden egyes napja alkalmat adhat arra, hogy észrevegyük, hol és miben segíthetünk. A fókusz mindig az aktuális társadalmi szükségleteken van: hol gyermekétkeztetés, hol állatmenhely, hol vidéki kórház kerül a célkeresztbe. Az ott dolgozók nemcsak koordinálják ezeket az akciókat, hanem magánemberként is aktívan részt vesznek bennük. Gyakran saját autóval szállítanak csomagokat, bevásárolnak és juttatják el azokat a megfelelő helyre.
Segíteni nem csak stratégia, hanem szemlélet is
A House of Business vezetői szerint a társadalmi felelősségvállalás nemcsak jó szándékon múlik, az is szükséges, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások, amelyekkel valóban segíteni lehet. Fehér Attila és Kerékgyártó Edina is őszintén beszélnek arról, hogy az első években minden energiájukat a vállalat felépítése kötötte le. A segítségnyújtás iránti érzékenység azonban már ekkor is bennük volt, és ahogy a cég egyre stabilabbá, erősebbé vált, úgy vált egyre természetesebbé számukra, hogy cégszinten is visszaadjanak abból a többletből, amit a közös munkával létrehoztak.
A HOB példája nem azt üzeni, hogy mindig, minden helyzetben adni kell, hanem azt, hogy ha megteremtődnek a lehetőségek, érdemes felismerni a közösség iránti felelősséget. Ez a felelősség sokféle formát ölthet: nemcsak pénzben mérhető, hanem időben, figyelemben, tudásban, szervezésben, emberi kapcsolatokban is. Ahogy a cég növekedett, úgy bővült a segítségre fordítható eszköztár is, és ez talán a legértékesebb hozadék, amit egy vállalkozás valaha megteremthet.
A vállalat története arra is rámutat, hogyha, megvan bennünk a segítő szándék és rendelkezünk megfelelő eszközökkel vagy erőforásokkal is, de nem tudjuk pontosan merre induljunk el, érdemes kapcsolatba lépni olyan civil vagy jótékonysági szervezetekkel, A House of Business is tudatosan törekszik arra, hogy hidat képezzen a gazdasági szereplők és a civil szféra között, és segítse azokat az ’egymásra találásokat’, amelyek lehetővé teszik, hogy a jó szándékból valódi támogatás legyen.
Együttműködések, jövőbeni tervek
A HOB társadalmi felelősségvállalás melletti elköteleződéseként együttműködik például a Máltai Szeretetszolgálattal, és aktív kapcsolatot ápol a János Kórházzal is. A kórház célja, hogy az egészségmegőrzésről és a szűrővizsgálatok fontosságáról szóló programjait ne csupán egyénekhez, hanem kisebb közösségekhez is eljuttassa – irodai csapatokhoz, munkahelyi közösségekhez, ahol a megelőzés hatása sokszorozódni tud. A HOB ehhez nemcsak erkölcsi (azaz elvi és morális) támogatást nyújt, hanem konkrét teret is biztosít és a szervezés mellett a kommunikációban is segítséget nyújtanak. Ügyfeleiket is aktívan bevonják, segítenek összekapcsolni őket a kórház munkatársaival, elősegítve a gördülékeny információáramlást és a kölcsönös együttműködést. A cél az, hogy az irodai közösségek és az egészségügyi szolgáltatók között valódi együttműködés jöjjön létre, amely nemcsak részvételen, hanem aktív partnerségen alapul.
Nem is olyan távoli jövőben a terveik között szerepel, hogy rászoruló családok számára is elérhetővé tegyék a „balatoni élményt”. Ezt kétféleképpen is tervezik megvalósítani: Budapesten egy saját helyszínen medencével és lángossütéssel idéznék meg a Balaton hangulatát, illetve hosszabb távon azt is szeretnék lehetővé tenni, hogy családokat utaztassanak le a Balatonra. A HOB szorosan együttműködik továbbá a Budapest Bike Maffia nevű civil szervezettel is, amely kreatív és közösségi megoldásokkal segít a rászorulókon. A partnerség keretében a HOB egy használaton kívüli földterületet ajánlott fel számukra, ahol zöldségeket termesztenek. A megtermelt élelmiszert a szervezet célzottan juttatja el rászoruló családokhoz és hajléktalan emberekhez. Ez az együttműködés túlmutat a hagyományos adományozáson, a fenntartható élelmiszer-termelés, a közösségi részvétel és a szociális érzékenység egyszerre jelenik meg benne.